The Revue in Twentieth-Century Budapest: From Cosmopolitan Night-Clubs to Stalinist Dogma

Dániel Molnár

doi:10.1017/9781009298155

Series: Elements in Musical Theatre

The Revue in Twentieth-Century Budapest

From Cosmopolitan Night-Clubs to Stalinist Dogma

Published online by Cambridge University Press: 25 April 2025

Dániel Molnár

Summary

Since the introduction of modern revues in 1925, the genre faced near-constant political scrutiny in Budapest. Yet by the 1930s, the city had become the capital of Central European cosmopolitan nightlife. The closure of Hungary's borders after World War II ended any hope of reclaiming this international status. Under communism and the Stalinist totalitarian regime, the revue—despite its popularity—remained politically stigmatized. For the first time, entertainment was treated as a cultural matter rather than merely a law enforcement issue, but it was forced to conform to ideological expectations. Three attempts to legitimize the genre in the 1950s ultimately failed, shaping the trajectory of live entertainment in the era. By the 1960s, revues were officially accepted, yet their cultural significance had faded amid the rise of new entertainment forms.

Element contents

Summary
References

Get access

Keywords

Central European entertainment popular culture and politics Cold War cultural history theatre historiography entertainment and ideology

Type: Element
Information: Series: Elements in Musical Theatre

DOI: https://doi.org/10.1017/9781009298155 [Opens in a new window]

Online ISBN: 9781009298155

Publisher: Cambridge University Press

Print publication: 22 May 2025

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

Element purchase

Temporarily unavailable

References

Primary Sources

Secondary Sources

Adressbuch Internatinonaler Artistik (1943). Berlin-Dahlem: Wilhelm Ritter.Google Scholar

Alpár, Ágnes (1978). A fővárosi kabarék műsora 1901–1944, Budapest: Magyar Színházi Intézet.Google Scholar

Alpár, Ágnes (1981). A fővárosi kabarék műsora 1945–1980, Budapest: Magyar Színházi Intézet.Google Scholar

Balassa, Bela (1970). The economic reform in Hungary. Economica, New Series, 37 (February 145): 1–22.CrossRef Google Scholar

Bercsényi, Tibor (1954). Díszlettan, Budapest: Felsőoktatási Jegyzetellátó.Google Scholar

Bogár, Richárd (n. d.). Visszaemlékezések. Manuscript, Országos Színházi Intézet Táncarchívuma.Google Scholar

Boldizsár, Iván (1956). Hungary. A comprehensive guidebook for visitors and armchair travellers with many coloured illustrations and maps, Budapest: Corvina.Google Scholar

Bozó, Péter (2020). Nationalism reloaded. Csínom Palkó by Ferenc Farkas in the light of sources of his estate, In Jansen, Wolfgang ed. Popular Music Theatre under Socialism. Operettas and Musicals in the Eastern European States 1945 to 1990, 71–80. Populäre Kultur und Musik 30, Münster: Waxmann.Google Scholar

Bozó, Péter (2022). Offenbach performance in Budapest 1920–1956. Orpheus on the Danube, Cambridge: Cambridge University Press.CrossRef Google Scholar

Brophy, John (1936). Ilonka speaks of Hungary, London: Hutchinson.Google Scholar

Cartledge, Bryan (2011). The will to survive: A history of Hungary, Oxford: Oxford University Press.Google Scholar

Czeizing, Lajos (1961). Budapest bei Nacht – by Night – la Nuit, Budapest: Corvina.Google Scholar

Dunai, Ákos (1984). Magyar főnemesek az emigrációban, Youngstown: Katolikus Magyarok Vasárnapja.Google Scholar

Edward, (1951). A king’s story. The memoirs of H.R.H. the Duke of Windsor K.G., London: G. P. Putnam’s Sons.Google Scholar

Elekes, Dezső (1938). Budapest szerepe Magyarország szellemi életében, Budapest: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.Google Scholar

Fuchs, Lívia, Fügedi, János (2016). Doctrines and laban kinetography in a hungarian modern dance school in the 1930s. Journal of Movement Arts Literacy 3 (1): Article 3.Google Scholar

Gál, Róbert (2005). Odavagyok magáért… Epizódok Fényes Szabolcs életéből., Budapest: K. u. K.Google Scholar

Gál, Róbert (2009). Muzsikáló pesti éjszaka. A legendás EMKE zenés kávéház története, Budapest: Rózsavölgyi és Társa.Google Scholar

Gáspár, Margit (1949). Az operett, Budapest: Népszava.Google Scholar

Glyn, Elinor (1932). Love’s Hour, London: Duckworth.Google Scholar

Gyáni, Gábor (2004). Social history of Hungary in the horthy era. In Gyáni, Gábor, Kövér, György and Valuch, Tibor eds. Social History of Hungary from the Reform Era to the End of the Twentieth Century, 271–507. Atlantic Studies on Society in Change No. 113. New York: Columbia University Press.Google Scholar

Gyarmati, György (2021). A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956, Budapest: Rubicon Intézet.Google Scholar

Havadi, Gergő (2008). Állambiztonság és a vendéglátás szigorúan ellenőrzött terei a szocializmusban. In Horváth, Sándor, ed. Mindennapok Rákosi és Kádár korában, 172–186. Budapest: Nyitott Könyvműhely Kiadó.Google Scholar

Heltai, Gyöngyi (2011a). Usages de l’opérette pendant la période socialiste en Hongrie 1949–1968, Budapest: Atelier.Google Scholar

Heltai, Gyöngyi (2011b). A két háború közti operett stiláris és ideológiai dilemmái: A Király Színház példája (1921–1936) II. Tánctudományi közlemények 2011/2 pp. 33–74.Google Scholar

Heltai, Gyöngyi (2012). Az operett metamorfózisai 1949–1956. A ‘kapitalista giccs’-től a haladó ‘mimusjáték’-ig, Budapest: ELTE Eötvös.Google Scholar

Heltai, Gyöngyi (2013). A ‘nevelő szórakoztatás’ válsága 1954-ben: A bányász-operett és a Fővárosi Víg Színház bukása. http://real.mtak.hu/id/eprint/9322 Retrieved on 9 April 2023.Google Scholar

Heltai, Gyöngyi (2017). Színházi ‘átállítás’ – a pesti magánszínházi mező önszabályozó működési modelljének válsága, 1936–1942. Korall Társadalomtörténeti Folyóirat, 69. 94–126.Google Scholar

Heltai, Gyöngyi (2020). Hungarian operetta diplomacy 1955–1968. The case of Princess Csárdás. In Jansen, Wolfgang ed., Popular Music Theatre under Socialism. Operettas and Musicals in the Eastern European States 1945 to 1990, 87–103. Populäre Kultur und Musik Vol. 30. Münster: Waxmann.Google Scholar

Heltai, Gyöngyi (2022). An American investor in the theatre industry of Budapest. Ben Blumenthal (1883–1967): A personal and professional biography. Historical Studies on Central Europe 2 (1): 162–89. https://doi.org/10.47074/HSCE.2022-1.08.CrossRef Google Scholar

Hevesi, Endre (1948). This is Hungary: A guide for tourists and armchair travellers, Budapest: Athenaeum.Google Scholar

Jansen, Wolfgang ed. (2020). Popular music theatre under socialism. Operettas and musicals in the eastern european states 1945 to 1990. Populäre Kultur und Musik 30, Münster: Waxmann.Google Scholar

Kalmár, Melinda (2014). Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945–1990, Budapest: Osiris.Google Scholar

Kalmár, Tibor (2013). A humor háza. A Fészek Művészklub nagy mesélői, Budapest: Kossuth.Google Scholar

Kalmár, Tibor (2015). Sztárok az éjszakában, Budapest: Kossuth.Google Scholar

Kappanyos, András (2017). Az ellenkultúra domesztikálása. In Ignácz, Ádám ed. Populáris zene és államhatalom, 64–81. Budapest: Rózsavölgyi és Társa Kiadó.Google Scholar

Korossy, Zsuzsa (2007). Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében. In Gajdó, Tamás ed. Színház és politika, 45–139. Színháztudományi Szemle 37. Budapest: OSZMI.Google Scholar

Lewerenz, Susann (2014). The Tropical Express in Nazi Germany. In Platt, Len, Linton, David and Becker, Tobias eds. Popular Musical Theatre in London and Berlin, 242–257. Cambridge: Cambridge University Press.CrossRef Google Scholar

Mihályi, Péter (2018). Rendszerváltás és elitcsere 1945 után. 70 éve történt a magyarországi gyáripar államosítása. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Műhelytanulmányok MT-DP 2018/13.Google Scholar

Molnár Gál, Péter (2001). A pesti mulatók, Budapest: Helikon.Google Scholar

Molnár, Adrienne ed. (2004). A ‘hatvanas évek’ emlékezete. Az Oral History Archívum gyűjteményéből, Budapest: 1956-os Intézet.Google Scholar

Molnár, Dániel (2014). A játék vége – a pesti mulatók és varieték szabályozása 1945-től az államosításokig. In Veress, Károly ed. Játék és tudomány. Interdiszciplináris párbeszéd 2, 125–142. Kolozsvár: Bolyai Társaság.Google Scholar

Molnár, Dániel (2017). Művészi elgondolás: Miss Arizona és Rozsnyai Sándor. Az Arizona Revue Dancing műsora és hatáskeltő elemei 1932–1944. Replika, 101–102, 89–118.Google Scholar

Molnár, Dániel (2019a). Vörös csillagok. A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és a szocialista revűk, Budapest: Ráció.Google Scholar

Molnár, Dániel (2019b). ‘A Whirlwind from the Puszta’. Hungarian and Hungarian style variety acts in Berlin, 1920–1961. In Kopania, Izabela ed. Acta Ethnographica Hungarica 64. 211–226. Budapest: Akadémiai Kiadó.CrossRef Google Scholar

Molnár, Dániel (2020). ‘Revues have no allowances but requirements’ – Set and costume design of the socialist revues in Budapest, 1949–1952. In Jansen, Wolfgang ed. Popular Music Theatre under Socialism. Operettas and Musicals in the Eastern European States 1945 to 1990, 43–70. Populäre Kultur und Musik Vol. 30. Münster: Waxmann.Google Scholar

Molnár, Dániel (2021). 288 metres of velvet, 16 pairs of shoes, 12 yellow top hats, 5 bathtubs… – The staging and the cultural impact of the 1925 production of Halló, Amerika! in the Budapest Operetta Theatre. Weiss, In Jernej ed. Operetta between the Two World Wars, 179–211. Studia musicologica Labacensia 5. Ljubljana: Festival Ljubljana.Google Scholar

Nagykovácsi, Ilona (1982). Fény és árnyék, Toronto: Vörösváry.Google Scholar

Nyári, László (1950). Színházak szervezeti, szolgálati és fegyelmi szabályai; művészek, műszakiak és egyéb alkalmazottak illetmény-és nyugdíjügyei, valamint jogaik és kötelességeik, Budapest: Népművelési Minisztérium Elnöki Főosztálya.Google Scholar

Odeschalchi, Eugénie (1987). Egy hercegnő emlékezik, Budapest: Gondolat.Google Scholar

Orlay, Jenő (1943). Chappy – Jazzdobbal a világ körül, Budapest.Google Scholar

Pöstenyi, Emöke (2020). Das Fernsehballett. Mein Leben mit dem Tanz, Berlin: Bild und Heimat.Google Scholar

Rajkai, György (1954). Színpadtechnika, Budapest: Felsőoktatási Jegyzetellátó.Google Scholar

Rácz, György (1984). Mesterek árnyékában, Budapest: Go-Press.Google Scholar

Rátonyi, Róbert (1984). Operett II, Budapest: Zeneműkiadó.Google Scholar

Rátonyi, Róbert (1987). Mulató a Nagymező utcában, Budapest: Idegenforalmi Propaganda és Kiadó Vállalat.Google Scholar

Romsics, Ignác (1999). Hungary in the twentieth century. Budapest: Corvina Osiris.Google Scholar

Simon, Géza Gábor (1992). The book of Hungarian Jazz, Budapest: Hotelinfo.Google Scholar

Simon, Géza Gábor (1999). Magyar jazztörténet, Budapest: Hotelinfo.Google Scholar

Statistical Pocket Book of Hungary 1960, Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó.Google Scholar

Statistical Pocket Book of Hungary 1974, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.Google Scholar

Sugár, Róbert (1987). Ugye, hogy nem felejtesz el?, Zalaegerszeg: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó.Google Scholar

Szabó-Jilek, Iván (2022). A Maxim varieté tündöklése és bukása. In Színpad 2022/3. pp. 59–65. Budapest: Magyar Színháztechnikai Szövetség.Google Scholar

Szántó, Jenő (1933). A homosexualis férfiprostitutio kérdése. In Népegészségügy 1933/20–21. Budapest: Athenaeum.Google Scholar

Szántó, Judit ed. (1985). A Művész Színház 1945–1949. Almanach, Budapest: Múzsák.Google Scholar

Szívós, István, Uzoni, Ödön (1992): Az 1946-ban létrejött szovjet-magyar vegyes vállalatok. In Valóság 1992/1. pp. 67–85. Budapest: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.Google Scholar

Tarján, Vilmos (1940). Pesti éjszaka. Budapest: Általános nyomda, könyv- és lapkiadó Rt.Google Scholar

Valuch, Tibor (2004). Changes in the structure and lifestyle of the Hungarian society in the second half of the XX^th century. In Gyáni, Gábor, Kövér, György and Valuch, Tibor eds. Social History of Hungary from the Reform Era to the end of the Twentieth Century, 511–671. Atlantic Studies on Society in Change No. 113. New York: Columbia University Press.Google Scholar

Varga, Bálint András (1989). Hullámhegyek és hullámvölgyek – Székely Endre pályaképe. In Muzsika 1989/1. pp. 9–17. Budapest: Pro Musica Alapítvány.Google Scholar

Vay, Ilus (2006). Miközben bohóckodtam, Budapest: Duna Palota.Google Scholar

Vitányi, Iván (1965). A ‘könnyű műfaj’, Budapest: Kossuth.Google Scholar

Zichy, Theodore (1974). That was no gentleman – that was Zichy, London: Polybooks.Google Scholar

Zipernovszky, Kornél (2020). ‘Who will win – the jazz or Gypsy, it is hard to tell’. Gypsy musicians defend Hungarian national culture against American jazz. AMERICANA – E-Journal of American Studies in Hungary, Volume X, Special issue on jazz. http://americanaejournal.hu/vol10jazz/zipernovszky Retrieved on 9 April 2023.Google Scholar

Zsiray, Károly (1969). A szocialista vendéglátóipar kialakulásának és fejlődésének története. Unpublished manuscript, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Könyvtára.Google Scholar