Hostname: page-component-6bf8c574d5-r8w4l Total loading time: 0 Render date: 2025-03-04T00:07:41.677Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

Utopianism, activism and networks: insights into the early work of János Maróthy

Published online by Cambridge University Press:  27 February 2025

Anna Szemere  and
Ádám Ignácz Open the ORCID record for Ádám Ignácz [Opens in a new window]
Anna Szemere*
Affiliation:
Independent scholar
Ádám Ignácz*
Affiliation:
Hungarian Research Network, Institute for Musicology, Budapest, Hungary
*
E-mail: anna.szemere@gmail.com; ignaczadam@gmail.com
E-mail: anna.szemere@gmail.com; ignaczadam@gmail.com
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

This article explores the relationships between utopianism, activism and networks in the early career of the Hungarian musicologist János Maróthy (1925–2001). A prolific author of pioneering work on the social history of European peasant and urban folk songs from the antiquity to the modern era, Maróthy is noteworthy for establishing academic research of popular music in Hungary, both preceding and contributing to the emergence of new musicology and popular music studies in European and Anglo-American academia at the turn of the 1980s. Maróthy mediated between various grassroots movements and the party state's institutions and was a participant observer of various off-the-mainstream music-related scenes formed in Romani workers’ hostels and jazz clubs. His Department of Music Sociology (at the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences) conducted and commissioned research on the local history of workers’ songs, urban folklore, empirical studies of musical taste, and the social life and institutions of youth music. This article offers a critical overview of Maróthy's career from its onset in 1948 up to the mid-1960s. This turbulent period witnessed the most repressive years of Stalinism, the anti-Soviet revolution of 1956, its defeat, and the gradual consolidation of a more liberal Kádár-led regime. It examines how changing political and intellectual trends, ideologies and national and supranational realignments within the Soviet Bloc (and beyond) shaped the forms and meanings of Maróthy's multi-faceted activism, along with his shifting ideas about the relationships between music, political movements and entertainment.

Type
Article
Information
Popular Music , First View , pp. 1 - 20
Check for updates
Copyright
Copyright © The Author(s), 2025. Published by Cambridge University Press

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

Adorno, T.W. and Horkheimer, M. 1972. Dialectic of Enlightenment (New York, Herder and Herder)Google Scholar
Andor, A.K. 2020. ‘Gyöngyösbokréta (1931–1948). An interwar folk-cultural movement’, Pro&Contra, 4/2, pp. 5–28CrossRefGoogle Scholar
Asafyev, B.V. 1930/1971. Muzykal'naya forma kak process [Musical form as process] (Leningrad, Izdatel'stvo Muzyka)Google Scholar
‘Az előadás vitája’. 1956. Új Zenei Szemle, 7/5, pp. 13–54Google Scholar
‘A zeneszerzők és zenekritikusok prágai kongresszusának határozatai’. 1948. Zenei Szemle, 2/6, pp. 293–6Google Scholar
Becker, H.S. 1982. Art Worlds (Berkeley, CA, University of California Press)Google Scholar
Blüml, J. and Ignácz, Á. 2022. ‘History of popular music research in the Czech lands and Hungary. Contexts, parallels, interrelations (1918–1998)’, Hudební věda, 59/2–3, pp. 149–213CrossRefGoogle Scholar
Bourdieu, P. 2010. Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste (London, Routledge and Kegan Paul)Google Scholar
Boym, S. 1997. ‘Paradoxes of unified culture: from Stalin's Fairy Tale to Molotov's Lacquer Box’, in Socialist Realism without Shores, ed. Lahusen, T. and Dobrenko, E. (Durham, NC, Duke University Press), pp. 120–34Google Scholar
Fitzpatrick, S. 1992. The Cultural Front. Power and Culture in Revolutionary Russia (Ithaca, NY, Cornell University Press)CrossRefGoogle Scholar
Fosler-Lussier, D. 2007. Music Divided: Bartók's Legacy in Cold War Culture (Berkeley, CA, University of California Press)CrossRefGoogle Scholar
Horváth, S. 2009. ‘Patchwork identities and folk devils: youth subcultures and gangs in socialist Hungary’, Social History, 34/2, pp. 163–83CrossRefGoogle Scholar
Ignácz, Á. 2017. ‘“Hungarian in form, socialist in content”. The concept of national dance music in Stalinist Hungary’, in Made in Hungary. Studies in Popular Music, ed. Barna, E. and Tófalvy, T. (New York, Routledge), pp. 69–76Google Scholar
Ignácz, Á. 2020. Milliók zenéje. Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon (Budapest, Rózsavölgyi és Társa)Google Scholar
Ignácz, Á. 2024. ‘Szovjet dalok magyarországi adaptációi a Rákosi- és Kádár-korszakban’, in Populáris kultúra és politika, ed. Barna, E. and Patakfalvy, Á. (Budapest, Typotex), pp. 87–101Google Scholar
Jemnitz, S. 1925. ‘Der Jazz als Form und Inhalt’, Musikbätter des Anbruch, 7/4, pp. 188–96Google Scholar
Jemnitz, S. 1936. ‘A jazz’, in A magyar muzsika könyve, ed. Molnár, I. (Budapest, Merkantil), pp. 117–18Google Scholar
Kalmár, M. 1998. Ennivaló és hozomány (Budapest, Magvető)Google Scholar
Maróthy, J. 1948a. ‘Milliók zenéje’, Zenei Szemle, 2/5, pp. 255–60Google Scholar
Maróthy, J. 1948b. ‘Improvizáció és romantika’, Zenei Szemle, 2/7, pp. 350–59Google Scholar
Maróthy, J. 1950a. ‘Szervánszky Endre ‘Honvéd kantátá’-ja’, Új Zenei Szemle, 1/2, pp. 31–6Google Scholar
Maróthy, J. 1950b. ‘Pártszerűség a zenetudományban’, Kis Újság, 4/97, 3Google Scholar
Maróthy, J. 1950c. A könnyűzene kérdései (Budapest, Bartók Béla Szövetség)Google Scholar
Maróthy, J. 1952. ‘“Tiszán innen, Dunán túl …”: Új magyar népdalgyűjtemény’, Világosság, 8/26, p. 4Google Scholar
Maróthy, J. 1953a. ‘A középkori tömegzene alkalmai és formái’, in Szabolcsi, B. and Bartha, D. (ed.) Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára (Zenetudományi tanulmányok I.). Budapest: Akadémiai, pp. 439–494.Google Scholar
Maróthy, J. 1953b. ‘Tánczenénk fejlesztésének néhány sürgető feladata, I’, Új Zenei Szemle, 4/5, pp. 12–17Google Scholar
Maróthy, J. 1955a. ‘Zene és valóság’, in Fejezetek a zene történetéből, ed. Juhász, F. (Budapest, Művelt Nép), pp. 7–16Google Scholar
Maróthy, J. 1955b. ‘A zene a középkorban’, in Fejezetek a zene történetéből, ed. Juhász, F. (Budapest, Művelt Nép), pp. 29–44Google Scholar
Maróthy, J. 1956. ‘Zenénk és a tömegek’, Új Zenei Szemle, 7/5, pp. 1–13Google Scholar
Maróthy, J. 1965. ‘A magyar munkásdalkutatás’, Magyar Zene, 6/3, pp. 170–81Google Scholar
Maróthy, J. 1966. Zene és polgár, zene és proletár (Budapest, Akadémiai) (In English: Music and the Bourgeois; Music and the Proletarian, translated by Rona, Eva (Budapest, Akadémiai, 1974))Google Scholar
Maróthy, J. 1975. Zene, forradalom, szocializmus. Szabó Ferenc útja (Budapest, Magvető)Google Scholar
Maróthy, J., Ujfalussy, J., and Zoltai, D. 1965. ‘Utak és válaszutak a mai marxista zenetudományban’, Magyar Zene, 6/6, pp. 563–76Google Scholar
Naumann, H. 1922. Grundzüge der deutschen Volkskunde (Berlin, Quelle und Meyer)Google Scholar
Péteri, G. 1997. ‘Introduction. Intellectual life and the first crisis of state socialism in East Central Europe 1953–6’, Contemporary European History, 6/3, pp. 259–62CrossRefGoogle Scholar
Péteri, L. 2003. ‘Szabolcsi Bence és a magyar zeneélet diskurzusai. Parts 1–2’, Magyar Zene, 41/1, pp. 5–48 and 41/2, pp. 233–57Google Scholar
Péteri, G. 2008. ‘The Occident within or the drive for exceptionalism and modernity’, Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History, 9/4, pp. 929–37CrossRefGoogle Scholar
Péteri, L. 2011. ‘A Magyar Zene évtizedei: adalékok a folyóirat első ötven évének történetéhez’, Magyar Zene, 49/1, pp. 99–115Google Scholar
Péteri, L. 2019. ‘szabad Szövetség’, in 1956 és a zenei élet, ed. Gyarmati, G. and Péteri, L. (Pécs, Koronosz), pp. 77–148Google Scholar
Péteri, L. 2021. ‘Kodály in the Musical Life of State Socialist Hungary’, Polski Rocznik Muzykologiczny, 19/1, pp. 147–81CrossRefGoogle Scholar
Poiger, U.G. 2000. Jazz, Rock and Rebels. Cold War Politics and American Culture in a Divided Germany (Berkeley, CA, University of California Press)Google Scholar
Starr, F.S. 1983. Red and Hot. The Fate of Jazz in the Soviet Union 1917–80 (Oxford, Oxford University Press)Google Scholar
Szabolcsi, B. 1952. A művész és közönsége. Zeneszerző, társadalom és zenei köznyelv a polgári korszak küszöbén (Budapest, Zeneműkiadó)Google Scholar
Szabolcsi, B. 1954. Népzene és történelem (Budapest, Akadémiai)Google Scholar
Szabolcsi, B. 1956. ‘A III. Magyar Zenei Hét után’, Új Zenei Szemle, 7:5, pp. 29–35Google Scholar
Takács, R. 2016. ‘A magyar kultúra nyitottsága az 1970-es években’, Múltunk, 61/4, pp. 24–56Google Scholar
Tallián, T. 2014. Magyar képek. Fejezetek a magyar zeneélet és zeneszerzés történetéből 1940–1956 (Budapest, Balassi and MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)Google Scholar
Ujfalussy, J. 1963. ‘Marxista zenetudományi szeminárium Prágában’, Magyar Zene, 4/4, pp. 408–10Google Scholar