Hostname: page-component-cd9895bd7-q99xh Total loading time: 0 Render date: 2024-12-28T03:38:12.381Z Has data issue: false hasContentIssue false

Results of Radiocarbon Analysis of Upper Weichselian Loess Sequences from Hungary

Published online by Cambridge University Press:  18 July 2016

Pal Sümegi*
Affiliation:
University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, 6722 Szeged, Egyetem u. 2–6, Hungary
Mihály Molnár
Affiliation:
Institute of Nuclear Research of Hungarian Academy of Sciences, Laboratory of Environmental Studies, 4026 Debrecen Bern tér 18/C, Hungary
éva Svingor
Affiliation:
Institute of Nuclear Research of Hungarian Academy of Sciences, Laboratory of Environmental Studies, 4026 Debrecen Bern tér 18/C, Hungary
Zsuzsanna Szántó
Affiliation:
Institute of Nuclear Research of Hungarian Academy of Sciences, Laboratory of Environmental Studies, 4026 Debrecen Bern tér 18/C, Hungary
László Hum
Affiliation:
University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, 6722 Szeged, Egyetem u. 2–6, Hungary
Sándor Gulyás
Affiliation:
University of Szeged, Department of Geology and Paleontology, 6722 Szeged, Egyetem u. 2–6, Hungary
*
Corresponding author. Email: sumegi@geo.u-szeged.hu
Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

Core share and HTML view are not available for this content. However, as you have access to this content, a full PDF is available via the ‘Save PDF’ action button.

Approximately 10% of Hungary is covered by dust sequences of the Quaternary period. Samples have been taken from more than 50 outcrops and boreholes during fieldwork in the past 20 yr. Some 81 bulk samples taken from 27 profiles of the Hungarian loess regions have been analyzed for radiocarbon. Based on the 14C results, loess layers that accumulated between 33,000 and 12,000 BP were selected for further investigation. The sedimentation rates of the 27 loess profiles suggest periods of slow and quick dust accumulation in the Carpathian Basin during the Upper Weichselian period. It seems to us that some soil development and intense weathering periods interrupted the loess development during the Upper Weichselian in Hungary. According to the 14C dates, the estimated average rate of sedimentation was 0.31 mm/yr in both the northern and southern parts of the Carpathian Basin between 33,000 and 12,000 BP.

Type
Articles
Copyright
Copyright © 2007 by the Arizona Board of Regents on behalf of the University of Arizona 

References

Ant, H. 1963. Faunistische, ökologische und tiergeographische Untersuchungen zur Verbreitung der Landschnecken in Nordwestdeutschland. Abhandlungen des Landesmuseums für Naturkunde Münster 25:125. In German.Google Scholar
Boycott, AE. 1934. The habitats of land Mollusca in Britain. Journal of Animal Ecology 22:138.Google Scholar
Bronk Ramsey, C. 1995. Radiocarbon calibration and analysis of stratigraphy: the OxCal program. Radiocarbon 37(2):425–30.Google Scholar
Bronk Ramsey, C. 2001. Development of the radiocarbon program. Radiocarbon 43(2A):355–63.CrossRefGoogle Scholar
Frömming, E. 1954. Biologie der Mitteleuropäischen Landgastropoden. Berlin: Deucher et Humboldt. 541 p. In German.Google Scholar
Grime, JP, Blythe, GM. 1969. An investigation of the relationships between snails and vegetation at the Winnats Pass. Journal of Ecology 57(1):4566.Google Scholar
Hertelendi, E, Csongor, É, Záborszky, L, Molnár, J, Gál, J, Gyorffy, M, Nagy, S. 1989. A counter system for high-precision 14C dating. Radiocarbon 31(3):399406.Google Scholar
Hertelendi, E, Sümegi, P, Szöor, Gy. 1992. Geochronologic and paleoclimatic characterization of Quaternary sediments in the Great Hungarian Plain. Radiocarbon 34(3):833–9.CrossRefGoogle Scholar
Hertelendi, E, Kalicz, N, Raczky, P, Horváth, F, Veres, M, Svingor, É, Futó, I, Bartosiewicz, L. 1996. Re-evaluation of the Neolithic in eastern Hungary based on calibrated radiocarbon dates. Radiocarbon 37(2):239–41.Google Scholar
Horusitzky, H. 1903. A diluviális mocsár löszrol. Földtani Közlöny 33:209–16. In Hungarian.Google Scholar
Horváth, A. 1954. A paksi pleisztocén üledékek csigái és értékelésük. Állattani Közlemények 44:171–88. In Hungarian.Google Scholar
Kerney, MP, Cameron, RAD, Jungbluth, JH. 1983. Die Landschnecken Nord- und Mitteleuropas. Hamburg-Berlin: P Parey. 384 p. In German.Google Scholar
Krolopp, E. 1961. A tihanyi felso-pleisztocén Mollusca fauna. Földtani Intézet Évi Jelentése 1957-58-rôl: 505–9. In Hungarian.Google Scholar
Krolopp, E. 1966. A Mecsek hegység környéki lösz-képzodmények biosztratigráfiai vizsgálata. Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-rôl: 137–87. In Hungarian.Google Scholar
Krolopp, E. 1967. A pleisztocén Mollusca fauna paleoökológiai vizsgálata. Oslénytani Viták 8:14. In Hungarian.Google Scholar
Krolopp, E. 1984. Verzeichnis der pleistozänen Mollusken Ungarns. Soosiana 10–11:75–8. In Hungarian.Google Scholar
Krolopp, E, Sümegi, P. 1990. Vorkommen von Vestia turgida (Rossmässler, 1836) in den pleistozänen Sedimenten Ungarns. Soosiana 18:510. In Hungarian.Google Scholar
Krolopp, E, Sümegi, P. 1991. Dominance level of the species Punctum pygmaeum (Draparnaud, 1801): a biostratigraphical and paleoecological key level for the Hungarian loess sediments of the Upper Würm. Soosiana 19:1723.Google Scholar
Krolopp, E, Sümegi, P. 1992. A magyarországi löszök képzodésének paleökológiai rekonstruckiója Mollusca fauna alapján. In: Szöor, Gy, editor. Fáciesanalitikai, Paleobiogeokémiai és Paleoökológiai Kutatások. Debrecen: MTA Debreceni Akadémiai Bizottság. p 247–63.Google Scholar
Krolopp, E, Sümegi, P, Hertelendi, E, Kuti, L, Kordos, L. 1995. Szeged környéki löszképzodmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földtani Közlöny 125:309–61. In Hungarian.Google Scholar
Ložek, V. 1964. Quartärmollusken der Tschechoslowakei. Prague: Rozpravy Ústredniho ústavu geologického 31. 374 p. In German.Google Scholar
Molnár, B, Krolopp, E. 1978. Latest Pleistocene geohistory of the Bácska loess area. Acta Minereologica et Petrographica [Szeged] 23:245–64.Google Scholar
Molnár, B, Geiger, J. 1995. Possibility for subdividing apparently homogeneous depositional sequences by combined use of sedimentological, palaeontological and mathematical methods. GeoJournal 36(2–3): 169–77.Google Scholar
Pécsi, M. 1967. A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesíto 16:119. In Hungarian.Google Scholar
Pécsi, M. 1993. Negyedkor és löszkutatás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 375 p. In Hungarian.Google Scholar
Preece, RC. 1991. Accelerator and radiometric radiocarbon dates on a range of materials from colluvial deposits at Holywell Coombe, Folkstone. In: Lowe, JJ, editor. Radiocarbon Dating: Recent Applications and Future Potential. Quaternary Proceedings 1. Cambridge: Quaternary Research Association. p 4553.Google Scholar
Reimer, PJ, Baillie, MGL, Bard, E, Bayliss, A, Beck, JW, Bertrand, CJH, Blackwell, PG, Buck, CE, Burr, GS, Cutler, KB, Damon, PE, Edwards, RL, Fairbanks, RG, Friedrich, M, Guilderson, TP, Hogg, AG, Hughen, KA, Kromer, B, McCormac, G, Manning, S, Bronk Ramsey, C, Reimer, RW, Remmele, S, Southon, JR, Stuiver, M, Talamo, S, Taylor, FW, van der Plicht, J, Weyhenmeyer, CE. 2004. IntCal04 terrestrial radiocarbon age calibration, 0–26 cal kyr BP. Radiocarbon 46(3):1029–58.Google Scholar
Rotarides, M. 1931. A lösz csigafaunája, összevetve a mai faunával, különös tekintettel a szegedvidéki löszökre. A szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára VI. Szakosztály. Állatttani Közlemények 8:1180. In Hungarian.Google Scholar
Rotarides, M. 1942. A szegedi és Szeged környéki artézi kutak kozetanyagának pleisztocén puhatest faunája. Földtani Közlöny 72:5263. In Hungarian.Google Scholar
Rousseau, D-D, Puisségura, J-J, Lautridou, J-P. 1990. Bio-geography of the Pleistocene pleniglacial malacofaunas in Europe. Stratigraphic and climatic implications. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 80(1):723.Google Scholar
Rudner, ZE, Sümegi, P. 2001. Recurring taiga forest-steppe habitats in the Carpathian Basin in the Upper Weichselian. Quaternary International 76–77:177–89.Google Scholar
Soós, L. 1943. A Kárpát-medence Mollusca Faunája. Budapest: Akadémiai Kiadó. 478 p. In Hungarian.Google Scholar
Sümegi, P. 1989. Hajdúság felso-pleisztocén fejlodéstörténete finomrétegtani (üledékföldtani, oslénytani, geokémiai) vizsgálatok alapján [PhD dissertation]. Debrecen: University of Debrecen. 96 p. In Hungarian.Google Scholar
Sümegi, P. 1996. Az ÉK-magyarországi löszterületek összehasonlító oskörnyezeti és sztratigráfiai értékelése [unpublished PhD dissertation]. Debrecen: University of Debrecen. 120 p. In Hungarian.Google Scholar
Sümegi, P. 1998. Az utolsó 15000 év környezeti változásai és hatásuk az emberi kultúrákra Magyarországon. In: Ilon, G, editor. A régésztechnikusok kézikönyve. Savaria: Szombathely. p 367–97. In Hungarian.Google Scholar
Sümegi, P. 1999. Reconstruction of flora, soil and landscape evolution, and human impact on the Bereg Plain from late glacial up to the present, based on palaeoecological analysis. In: Hamar, J, Sárkány-Kiss, A, editors. The Upper Tisa Valley. Szeged: Tiscia Monograph Series. p 173204.Google Scholar
Sümegi, P. 2004. The results of paleoenvironmental reconstruction and comparative geoarchaeological analysis for the examined area. In: Sümegi, P, Gulyás, S, editors. The Geohistory of Bátorliget Marshland. Budapest: Archaeolingua Press. p 301–48.Google Scholar
Sümegi, P. 2005. Loess and Upper Paleolithic Environment in Hungary. Budapest: Grafon Kiadó. 303 p.Google Scholar
Sümegi, P, Krolopp, E. 1996. A magyarországi Würm korú löszök képzodésének paleoökológiai rekonstrukciója Mollusca fauna alapján. Fóldtani Kózlóny 13:4565. In Hungarian.Google Scholar
Sümegi, P, Rudner, ZE. 2001. In situ charcoal fragments as remains of natural wild fires of the upper Würm in the Carpathian Basin. Quaternary International 76–77:165–76.Google Scholar
Sümegi, P, Lóki, J, Hertelendi, E, Szöor, Gy. 1992. A tiszaalpári magaspart rétegsorának szedimentológiai és sztratigráfiai elemzése. Alföldi Tanulmányok 14: 7587. In Hungarian.Google Scholar
Szöor, Gy, Balázs, É, Cserháti, Cs, Dinya, L, Hertelendi, E, Sümegi, P, Szanyi, J. 1992. Quarter és neogén Mollusca-héjak kemotaxonómiai és paleoökológiai elemzése. In: Szöor, Gy, editor. Fáciesanalitikai, Paleobiogeokémiai és Paleoökológiai Kutatások. Debrecen: MTA Debreceni Bizottsága. p 111–81. In Hungarian.Google Scholar
Willis, KJ, Rudner, E, Sümegi, P. 2000. The full-glacial forests of central and southeastern Europe. Quaternary Research 53(2):203–13.Google Scholar